Igen, tényleg. Ebben a cikkben bemutatok két fővárosi szennyvíztisztító telepet, az észak-pestit és a dél-pestit. Az elsőt azért tudom veletek megismertetni (és saját készítésű képekkel illusztrálni), mert néhány éve ott írtam a szakdolgozatomat, a másodikat pedig azért, mert 2019-ben volt alkalmam a Víz világnapja alkalmából rendezett lakossági nyílt napjukra elmenni. A nyílt napot egyébként minden évben, megrendezik, érdemes ellátogatni, akár kisgyerekkel is, mert közérthető nyelven mutatják be a telepek működését. Szabó Noémi írása.

A szennyvíztisztítók üzemeltetője, az FCsM

A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt (FCsM) fő tevékenysége a szenny- és csapadékvíz elvezetése, de ezen felül még sok minden mással is foglalkozik és hozzájárul Magyarországon különböző környezetbarát fejlesztések és technológiák meghonosításához. Képzeld el, hogy a Duna alatt nemcsak a metró, hanem az észak-budai szennyvizek egy része is átvezetésre került. Az észak-pesti és a dél-pesti telep a központi telep segítségével a budapesti szennyvizek 100%-át képes megtisztítani.

Mivel foglalkozik még az FCsM?

  1. Üzemelteti Budapest mellett Budaörs csatornahálózatát is, ami a csatornák műszaki állapotának folyamatos ellenőrzését is magában foglalja.
  2. Az erős igénybevételnek kitett csatornahálózatot karbantartja, tisztítja és elhárítja a hibákat.
  3. Ahhoz, hogy a város minden pontjáról a telepekre jusson a víz, szennyvízátemelést és –szivattyúzás alkalmaz.
  4. Mindkét telep különböző cégek magas szervesanyag-tartalmú hulladékát is fogadja, illetve ártalmatlanítja.
  5. A fővárosi nyilvános illemhelyek nagyobb hányadát üzemelteti.
  6. Ár- és belvízvédelmi feladatokat lát el.
  7. Karbantartási feladatokat lát el a fővárosi kisvízfolyásokon, vagyis a különféle patakokon, árkokon mintegy 170 km-nyi hosszban.

A teljes csatornahálózat hossza 6399 km Budapesten és további 163 km Budaörsön. Az északi telep 200 ezer m3, a déli telep pedig 80 ezer m3 szennyvizet képest kezelni naponta.

A tények és a részletek

A két telep együttesen a fővárosi szennyvizek közel felét képes biológiai úton megtisztítani, így mindenképp foszfortól és nitrogéntől megtisztított víz kerül vissza a Dunába.

„A homok- és zsírfogókban a szervetlen anyagokat (homokot, aprókavicsot) kiülepítik, majd a kotróberendezések segítségével eltávolítják a medence aljáról. A zsír- és olajszerű anyagokat légbefúvás segítségével a szennyvíz felületére úsztatják, majd eltávolítják és a rothasztó tornyokba vezetik.” fcsm.hu

De mit jelent a biológiai tisztítás?

Röviden azt, hogy bacilusok tisztítják meg a szennyvizünket.

Előülepítő medence: a szennyvízben visszamaradt finom frakciójú szervetlen, illetve ülepíthető szerves anyagokat leválasztja, ahonnan ez nyersiszapként az iszapkezelési berendezésekbe kerül.” fcsm.hu

De hogyan?

A kőfogó után először automata gépi rácsokon vezetik át a vizet, amivel kiszűrik belőle a durva, darabos szennyeződéseket, pl. a nedves törlőkendőket. Ezután homok- és zsírfogón megy át a nyers szennyvíz, itt a homok leülepedik, a zsír pedig a vízfelszínre gyűlik, így mindkét anyagot kotrókkal el tudják távolítani.

A foszfor kémiai eltávolítása a biológiai tisztítás előtt történik vasklorid-adagolással.

Következő lépésben előülepítik a vizet, ami aztán biológiai tisztításon kerül átvezetésre, de előtte vassó adagolása mellett megkezdik a foszfor eltávolítását.

És most jönnek a bacik, vagyis a mikroorganizmusok!

Levegőztetés

A hagyományos szennyvíztisztításban a nitrogén eltávolítása a nitrifikáción és a denitrifikáción alapul. A folyamat első lépése, az autotróf nitrifikáció aerob környezetben történik és az elektronakceptor a molekuláris oxigén. Az ammónium nitráttá oxidálódik, aminek oxigénigénye magas, tehát intenzív levegőztetést igényel. A nitrifikáció és a denitrifikáció különböző környezetben és eltérő típusú mikroorganizmusok által valósul meg, ezért a folyamatokat térben vagy időben el kell választani.
A nitrogéneltávolítási folyamat második lépése az anoxikus körülmények közt lezajló heterotróf denitrifikáció, amely számos különböző elektrondonorral is gyorsan lejátszódik (metanol, etanol, glükóz). A denitrifikációban a kiindulási a nitrit (NO2), illetve a nitrát (NO3) vegyületek és a nitrogéngáz (N2) a végtermék.

Az anoxikus (oldott oxigént nem vagy csak nagyon kis mennyiségben tartalmazó) és oxikus (magas oxigéntartalmú) zónákban megy végbe a nitrifikáció és a denitrifikáció. A nitrifikáció több egymást követő lépésben zajlik, az ammónium nitritté történő alakítását a Nitrosomonas, a nitrit nitráttá alakítását a Nitrobacter baktériumcsoportok végzik. Mindez a levegőztető medencében zajlik, alulról és szakaszos vagy folyamatos üzemben adagolt levegőztetéssel. Az ún. recirkulációs kör feladata, hogy visszajuttassa az anoxikus zónába a nitrátot és itt a végtermék a nitrogéngáz lesz. A tisztított víz és az eleveniszap gravitációsan jut az utóülepítőbe (vagyis lefolyik), az ott kiülepedő iszapot kotrók távolítják el és különböző szivattyúkkal felszerelt átemelők vezetik vissza a szaporulatot, vagy ahogy szakmailag mondják, a fölös iszapot az előülepítő után, beoltva ezáltal az érkező szennyvizet.

A tisztított víz perforált (lyukasztott) csöveken, illetve bukóéleken jut a klórozó csatornába, majd a végaknán keresztül a Dunába.

A dél-pesti telepen a szennyvíz útja itt nem ér véget, a Ráckevei–Soroksári-Duna-ág védelme érdekében egy erre a célra létesített fixágyas szűrőrendszeren keresztül áramoltatják a vizet, ahol a maradék tápanyag távozik a szennyvízből.

Bukóélek

A telepek szinte teljesen önellátóak, mivel a keletkezett szennyvíziszapból biogázt, abból elektromos és hőenergiát állítanak elő.

Hogyan történik mindez?

Egyszerű. Az előülepítőben kiülepedett kevert iszapot különböző szivattyúk segítségével a sűrítőasztalra viszik, ahol az iszapot 6%-ra sűrítik. Ezt az iszapstabilizálás folyamata követi. Ezután 37 °C-on mikroorganizmusok segítségével rothasztják, így jön létre a biogáz. Kéntelenítést követően a két gáztároló egyikébe kerül. A keletkezett biogázt gázmotorokban égetik el áram- és hőtermelés céljából (a felesleg, szükség esetén, fáklyázásra kerül).

Rothasztó torony

A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep élőgépeket használ, amivel az EU-normáknál jobb minőségű vizet juttat a Dunába.

De mi az az élőgép?

„Az Élőgépek technológia alapvetően az eleveniszapos eljárásoknál szokásos levegőztetett reaktorokból és az azokra telepített – mintegy 2-3000 fajból álló – ökoszisztémából épül fel. A szennyvíz összetételétől és a tisztítási igénytől függően a technológiai sor anaerob előtisztítóval, anoxikus zónával, illetve utótisztítóként szükség szerint levegőztetett biológiai szűrővel egészül ki. A tisztításban a baktériumok mellett zooplanktonok, különböző növények, sőt kagylók, csigák is részt vesznek. A növények a levegőztetett tartályok tetején elhelyezett rácsra vannak telepítve, a szennyvízbe 1-1,5 m mélyen benyúló gyökérzetük révén hatalmas felületet és kiváló életteret biztosítanak a tisztításban részt vevő élőlények sokaságának. Magyarországi éghajlati körülmények között a technológia üvegházban kerül elhelyezésre.” bitesz.hu

A tisztító telep egy magyar fejlesztésnek, az Organica Élőgépek rendszernek köszönhetően élő növényzet és mesterséges gyökérrendszer segítségével növelte a tisztítási hatásfokát.

Ebben az esetben a mechanikai tisztítás (kőfogó, dobrácsok, homok- és zsírfogó, előülepítő medence) után a biológiai tisztítás első fokozataként az üvegházakkal lefedett eleveniszapos medencékben a mikroorganizmusok lebontják a szennyvíz oldott szervesanyag-tartalmát. A vízfelszínre telepített növények gyökérzete tökéletes életteret biztosít a mikroorganizmusoknak.

A növények gyökérzete belóg a szennyvízbe

Bacik és növények

Gondolj bele, az összes szennyvíz, ami a mindennapi létezésed során keletkezik (mosás, fürdés, mosogatás, wc-használat), bacilusok és növények által tud tisztulni. Ezek a szuper és érdekes technológiák kellenek ahhoz, hogy szennyvíz helyett tisztított vizet tudjunk a Dunába engedni!

A Dél-pesti Telep – akár egy park (forrás: fcsm.hu)

Az FCsM és a társadalom

A társaság különös figyelmet fordít környezetvédelmi kezdeményezések támogatására, például környezettudatos szemléletformálásra. Nemcsak lakossági nyílt napot tart minden évben a Víz világnapján (a 2020-as nyílt nap elmarad a járványveszély miatt), hanem környezetismereti órával egybekötött szennyvíztisztító-telepi nyílt napokkal is segíti az oktatási intézményeket. Ezen alkalmakkor megtanítják a gyerekeknek, hogy felelősséggel tartoznak a környezetük iránt és óvniuk kell az egyik legfontosabb természeti kincsünket, a Föld édesvíz-készletét.

Ismeretterjesztő videók

A Fővárosi Csatornázási Művek készített néhány igen látványos videót, melyben bemutatja a munkája egy részét. Nézd meg ezeket is!

Mi történik a szennyvízzel?

A szennyvíz titka

Csatornatisztítás

Bontás nélkül a föld alatt

Környezettudatos nevelés

Áram a csatornából

A telepek felépítéséről és az ott zajló folyamatokról néhány plusz kép alább

Az Észak-pesti Telep felépítése (forrás: fcsm.hu)
Folyamatábra (Észak-Pest)
A Dél-pesti Telep felépítése (1-3. mechanikai tisztítás, 4-6. biológiai tisztítás, 7-14. iszap- és hulladékkezelés, 15. technológiai hulladékok kezelése, 16-20. egyéb létesítmények)

A kiemelet kép forrása: fcsm.hu

14830cookie-checkTényleg bacik és növények tisztítják a szennyvizünket?