Ezzel a cikksorozatunkkal megkíséreljük lebontani a tévhitek falát, ami az emberek és az igazság közé áll. A sorozat témái nemzetközi kérdések lesznek. Elsőként a globális erdőirtással és az olajpálma-termesztéssel foglalkozunk. Szabó Noémi írása.

Az olajpálma-ültetvények létesítése miatt naponta 20 hektárnyi esőerdő tűnik el a Földről, muttaták ki a kutatók. Borneó esőerdejének már csak kevesebb, mint 10%-a maradt meg az erdőirtás következtében. 2013-ban a világ 55 millió tonna pálmaolajat használt fel, majdnem négyszer annyit, mint húsz évvel ezelőtt.

Első tévhit: célszerű az erdőirtást okozó olajpálma-termesztés visszaszorítása érdekében pálmaolajmentes termékeket vásárolnunk.

Forrás: flickr.com

Az igazság: nem célravezető, hiszen több okból is kiválthatatlan: egyrészt rengeteg termékben megtalálható (például a hasznos biodízelben), másrészt akár kilencszer akkora területegységre eső olajtartalma van, mint bármely más, a kiváltására használható növénynek.

„A világ növényiolaj-termelésének 35%-át az olajpálmák biztosítják az összes olajnövény-termesztésre használt földterület kevesebb, mint 10%-án.”
iucn.org

Mi is az a pálmaolaj és mire jó?

Az olajpálma Nyugat-Afrikából származik és óriási ültetvényeken termesztik, leginkább Délkelet-Ázsiában. Nagyon fontos nyersanyag az élelmiszer- és kozmetikai iparban. Terméshúsából nyerik a pálmaolajat, magjából pedig a pálmamagolajat. A terméshús és a mag összesen 60-70% zsiradékot tartalmaz.

A pálmaolaj a világon a legnagyobb mennyiségben felhasznált növényi olaj, ugyanis nagyon sok mindenre jó. Azon kívül, hogy élelmiszerekhez és kozmetikai termékekhez használják, biodízel is készül belőle (mely iránt egyre nagyobb a kereslet az egész világon), illetve állati takarmányként is használják. Mindezt azért, mert megfelel az olyan elvárásoknak, mint hogy ne csöpögjön, ne folyjon, ne legyen túl kemény, illetve legyen lágyan kenhető. Emellett olcsó és természetes is.

Mire jó a pálmaolaj?
– sampon: tisztító, ápoló, hidratáló hatás,
– szappan: eltávolítja a szennyeződéseket a bőrről,
– rúzs: nem csomósodik, a színezőanyagokat jól oldja,
– csokoládé: simává, fényessé teszi a felületét,
– mogyorókrém: segít a megfelelő állag elérésében,
– péksütemény: zsiradékként használják,
– keksz: a pálmaolajtól a tölteléke nem olvad, de nem morzsálódik,
– tejdesszert: kellemes, krémes állag.

1970 környékén a transzzsírok ártalmaival kapcsolatos aggodalmak és a biodízel iránti növekvő kereslet felgyorsította a dzsungelek felperzselését, hogy a helyükre olajpálmát ültethessenek. Leginkább a trópusi területeken termeszthető és a fejlődő országoknak jelent gazdasági lehetőséget, ezért például Malajziában és Indonéziában rengeteg esőerdőt irtanak ki miatta. Ezzel a helyi lakosok munkához és fizetéshez jutnak, viszont az erdőkben élő állatok az erdőirtás és erdőtüzek következtében meghalnak vagy megsebesülnek, a túlélőknek pedig új lakóhelyet kell keresniük. Az orangutánok, a szumátrai tigrisek, az orrszarvúk és az elefántok mind megsínylik az olajpálma-termesztés elterjedését.

Forrás: flickr.com

Ki lehet váltani a pálmaolajat?

Valószínűleg túl nagy erőfeszítésbe kerülne kiváltani ahhoz, hogy ez a közeljövőben megtörténjen. Hiszen gondoljunk bele: rengeteg munkahelyet biztosít, gazdasági fellendülést okoz a fejlődő országokban, továbbá a sokrétű felhasználhatósága is megnehezíti a helyettesítését. Ezért azon kell dolgozni (és szerencsére ezt már elkezdték), hogy felelősebb termesztés alakuljon ki, maradjon fenn és segítse az erdőirtás megfékezését. Már létezik egy tanúsítvány (Kerekasztal a fenntartható pálmaolajért – RSPO), melyet a WWF néhány nagy termesztővel és fogyasztóval összefogva alkotott meg. A tanúsítvánnyal rendelkező vállalatok nem irtanak ki „őserdőket, illetve biológiailag változatos (például veszélyeztetett fajoknak otthont adó), törékeny ökoszisztémájú területeket”. Emellett vállalják, hogy legalább minimálbért fizetnek a munkásaiknak, minimálisra csökkentik a talajeróziót és védik a vízkészletet.

Van értelme pálmaolajmentes termékeket vásárolni?

Azzal, hogy nem vesszük meg a pálmaolajjal vagy annak valamelyik összetevőjével (nátrium-lauril-szulfát, sztearinsav) készített termékeket, arra sarkallhatjuk a gazdaságot és a kutatókat, hogy kitaláljanak valamilyen alternatívát. Azért szerintem erre (reálisan nézve) elég kicsi az esély, viszont ha RSPO-tanúsítvánnyal rendelkező vállalatok termékekeit használjuk, azzal már inkább elősegítjük a szabályozás terjedését és a termesztők látni fogják, hogy van értelme annak megfelelniük.

Forrás: rspo.org

Mi a következménye az erdőirtásnak? (nem fontossági sorrendben)

1.Levegőszennyezés

Egyrészt kivágják az erdőket, mellyel megszüntetik a csodálatos „légtisztító” rendszereket (hiszen a fák szén-dioxidot nyelnek el), másrészt felégetik azokat, mellyel a már elnyelt gázokat visszajuttatják a légkörbe, illetve füsttel és hamuval szennyezik a környezetet. Harmadrészt a tőzeglápok égetésével is jelentős mennyiségű szén-dioxid kerül vissza az atmoszférába, hiszen a tőzeg is fontos CO2-megkötő.

A globális emisszió (kibocsátás, ez esetben levegőterhelés) 20 százaléka az erdőirtásra vezethető vissza.

2. Őserdők eltűnése

Azzal, hogy egy adott területet újratelepítenek, az erdők kiirtásának problémája még nem lesz megoldva, legalábbis hosszú évtizedekig semmiképp, hiszen ennyi időbe telik, amíg a fák elérnek bizonyos magasságot.

„Őserdőnek a szó eredeti (szűk) értelmében az olyan erdőt nevezzük, amelyet teljesen a természet erői alakítottak ki; fejlődésébe és elmúlásába az ember sosem avatkozott be. A szónak ebben az értelmében Magyarországon egyáltalán nincs őserdő.
A szó tágabb értelmében őserdőnek nevezünk minden olyan erdőt, amelynek fejlődésébe az ember hosszabb ideje nem avatkozott be. Az, hogy milyen időszakot tekintünk ehhez eléggé hosszúnak, országonként, illetve a növénytársulás típusai szerint változik (az adott élőhely regenerációs potenciáljától függ).”
wikipedia.org

3. Élőhelyek pusztulása

Az utóbbi években nagyon sokat lehet hallani arról, hány állatfaj vált veszélyeztetetté és került a kihalás közelébe. Ennek egyik oka az erdőirtás, hiszen élőhelyek szűnnek meg általa, az állatoknak új területet kell keresniük, amennyiben túlélik vagy kisebb sérülésekkel megússzák például az égetéssel történő erdőirtást.

4. Erdőtüzek

Nemcsak ember általi erdőtüzek vannak, természetes módon is előfordulhat ilyesmi, például villámcsapás miatt. De a globális felmelegedés miatt egyre gyakrabban és erőteljesebben bekövetkező szárazság legyengíti és kiszárítja a fákat, így a tűz gyorsabban terjed és nehezebb eloltani.

A fákat ráadásul az egyre melegebb nyarak miatt gyorsabban szaporodó szú is tizedeli, mely eredetileg hasznos szerepet töltött be az erdők ökoszisztémájában azzal, hogy a legyengült, öreg fákat támadta meg, elősegítve a fiatalabbak gyorsabb fejlődését.

5. Vízháztartás felborulása

Ide vezet, ha az erdőirtás következtében lényegesen kevesebb fa szívja fel a gyökerén keresztül, majd juttatja a légkörbe a vizet.

6. Talajpusztulás

A sivár talaj könnyen erodálódik. Így például a víz hamar kimossa belőle a tápanyagokat, ezzel terméketlen talajt hoz létre, ráadásul nagy esőzések idején földcsuszamlások is előfordulhatnak.

A 2. rész itt olvasható.

A szövegbuborékok forrása: itt, itt, itt, itt és itt.

Forrás: itt, itt, itt, itt, itt, National Geographic magazin 2019. márciusi lapszáma

A kiemelt kép forrása: pxhere.com

10050cookie-checkTévhitek sorozat – 1.