A környezeti nevelés nemcsak a természeti környezet megőrzése szempontjából létfontosságú, lényegesen hozzájárul a gyermek személyiségének kialakulásához is. A gyakorlati megtapasztalás az alapja: a kisgyermek azt óvja, védi és ápolja, amit megismert. A helyes óvodai életmód hatására kialakulnak azok a szokások, amelyek környezetbarát életvitelt eredményeznek, amely példa a szülők és a közvetlen környezet számára is. Erről a nagyon fontos témáról fog írni az óvodapedagógusunk, aki 2016-ban szerzett diplomát és azóta egy budai óvodában dolgozik. Vásárhelyi Noémi írása.

Az óvodások ugyanabban a környezetben élnek, amiben a felnőttek, de másképp viszonyulnak a legtöbb dologhoz, mint mi. A legegyszerűbb dolgok, amiket mi már rég megszoktunk, csodálattal tölthetik el őket és képesek hosszú percekig bámulni azokat. Ez számunkra sokszor unalmas és türelmetlenné tehet minket, de éppen ez, a gyerekek kíváncsisága és nyitottsága teszi lehetővé, hogy olyan sok mindent tudjunk megtanítani nekik.

Jeles napok, világnapok

Forrás: flickr.com

Az óvodában minden hét elején az aktuális témáról beszélgetünk, ami az esetek nagy részében a környezetünk egy szeglete, amit aztán több oldalról is körbejárunk: mesékkel, versekkel, dalokkal, mondókákkal. Témáink kapcsolódnak az éppen aktuális jeles napokhoz, ugyanakkor van olyan téma, ami rendszeresen előkerül. Ilyen például a saját környezetünk tisztán és rendezetten tartása.

Évszakonként megfigyeljük, hogyan változik a természet, teszünk egy sétát az óvoda udvarán vagy annak környékén. A víz világnapján egész héten a vízzel foglalkozunk, vizes játékokat játszunk, megfigyeljük a víz tulajdonságait vagy éppen rövid kirándulást teszünk egy közeli vízpartra, ahol kavicsokat, kagylókat gyűjtünk, amikből azután valamilyen kreatív alkotás lesz – és máris az újrahasznosításnál tartunk.

Forrás: unsplash.com

Újrahasználat és újrahasznosítás

Megtanítjuk a gyerekeknek, hogy is kell szétválogatni a szelektív hulladékot és miért dobjuk a szemetet mindig a kukába. (Természetesen szülői háttértől is függ, hogy melyik gyereknek mennyi új információt tudunk nyújtani.) Újrahasznosított, cégeknél leselejtezett papírra rajzolnak a gyerekek. Sokszor készítünk játékokat is újrahasznosított anyagokból.

Volt már szó arról is, hogyan hat a környezetünkre az, hogy milyen messziről érkezik az étel a boltokba. Illetve díszítettünk már vászonzsákot is, amelybe vásárlás során a zöldséget vagy a pékárut rakhatják.

Az ivóvíz megbecsülése

Ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk, hogy tudatos vízfogyasztókat neveljünk. Megbeszéljük, miért fontos vigyázni a víz tisztaságára és hogyan tudunk csupán annyi vizet használni, amennyire valóban szükségünk van. Megtanítjuk fogmosáskor, kézmosáskor elzárni a csapot.

Állatok és növények szeretete, védelme

Zoopedagógusok hoznak az óvodába kisállatokat, tőlük szintén sokat tanulnak a gyerekek: például arról, hogyan tudnak az állatokra vigyázni. Minél több boldog emléke van a gyereknek, minél közelebb áll hozzá egy állat, növény, vagy akár a víz, annál inkább meg fog tenni mindent, hogy segítsen azt megfelelő állapotában, környezetében megőrizni. Éppen ezért látogatunk el az Állatkertbe vagy a Medveparkba.

Forrás: flickr.com

A Föld napján pedig virágot ültetünk és beszélgetünk arról, hogy miért fontosak a virágok és hogy nem csak a jó munkához, de a növekedéshez is idő kell. Tudatosítjuk, hogy minden növény ott szép, ahol van, nem szükséges letépnünk ahhoz, hogy gyönyörködhessünk benne.

Példamutatás

Szóval szinte mindennap nagyon sok oldalról közelítjük meg a környezetünket, alakítunk ki kötődést, adunk szép emlékeket. Mindezt játékosan, hiszen az óvodások legfőbb és legfontosabb tevékenysége a játék. Bármennyit is játszunk azonban, a legfontosabb mégis a példamutatás, hiszen a gyerekek minta alapján, utánzással tanulnak. Ugyanakkor, mivel a család az elsődleges nevelő közeg, én „hiába” adok jó mintát, sokkal fontosabb, hogy a gyerkőc mit lát otthon a szeretett szüleitől. Hiába tanítom meg rá, hogy ne dobja el a szemetet, ha a családban azt látja, hogy simán eldobják a csikket, vagy nem keresnek kukát. Mindig van azonban esély visszafordítani a dolgokat. A gyerekek nagyon rugalmasak tudnak lenni, mindig van lehetőség jobban odafigyelni a Földünkre.

Így aztán, kedves szülők (és leendő szülők), egy kis odafigyeléssel, közös erővel „gyerekjáték” lesz olyan a felnőtteket nevelni, akik teljes természetességgel vigyáznak a környezetü(n)kre.

Eredmények

Óvónőként mindennap azon dolgozom, hogy a gyerekekkel közösen sikerüljön egy olyan alapot leraknunk, ami segíti őket abban, hogy a társadalom hasznos tagjává váljanak és legfőképpen boldogok legyenek. A többi óvó nénivel és dadussal vállt vállnak vetve dolgozunk azon, hogy a gyerekeknek minél színesebben és érdekesebben mutathassuk meg a világot, a természetet, és hogy hogyan óvhatják meg azt.

Nagyon jó érzés, amikor a karácsonyi szünetről visszatérve mesélik, hogy mennyit nőtt a Luca búza, amit előzőleg együtt ültettünk el, vagy hogy voltak az Állatkertben a hétvégén és milyen állatokat láttak, vagy éppen egymást figyelmeztetik az udvaron, hogy minden növény ott szép, ahol van, és így tudunk bennük sokáig gyönyörködni (amiről sokat beszélgetünk velük).

Még jobb érzés, amikor azt hallom, hogy “Eddig féltem ettől vagy attól az állattól, de most hogy megsimogathattam,” – óvodai foglalkozás keretében zoopedagógus segítségével – “rájöttem, hogy nem is olyan ijesztő”. De az a legjobb, amikor azt hallom, hogy a múlt hétvégén az otthonülés helyett kimentek a természetbe sétálni/kirándulni.

Hiszek benne, hogy a hatások oda-vissza működnek és ahogy a szülők hatnak a gyerekeikre, ugyanúgy a gyerekek is hatnak a szüleikre és tovább tudják adni a jó példát!

A kiemelt kép forrása: flickr.com

7330cookie-checkKörnyezeti nevelés az óvodában – az óvónő szemszögéből