Több könyv elolvasása, egy blog követése és egy „felkészítő tanfolyamon” való részvétel során rengeteg információt összeszedhet az ember az örökbefogadásról. Nemcsak a menetéről, hanem a lelki oldaláról, egy örökbe adott által hozott érzésekről, ezzel kapcsolatos tapasztalásairól, sérelmeiről és az ezekből kialakuló esetleges nehézségeiről, illetve a szülőségről általában. Ebben a részben (az előző részek itt és itt olvashatók) összefoglalva megtaláljátok az alapvető információkat. Szabó Noémi írása.

Ahogy azt már leírtam az előző részekben, a legtöbb tudnivalót Bogár Zsuzsa: Az örökbefogadás lélektana c. könyvéből szedtük össze. Ezután, 2020 augusztusában részt vettünk a Mártonffy Zsuzsa (az örökbe.hu blog írója, az Akiknek két anyja van c. könyv szerzője és örökbe fogadó szülő) és Sulyok Eszter (pszichológus, szülő-csecsemő konzulens és szintén örökbe fogadó szülő) által szervezett Start csoportban, ami egy 3 napos „felkészítő tanfolyamként” szolgál azoknak, akik még nem köteleződtek el az örökbefogadás mellett vagy akár már jelentkeztek is. (a Start csoport nem a Tegyesz által szervezett hivatalosa felkészítő tanfolyam és nem is helyettesíti azt!) Az így megszerzett legfontosabb alapinformációkat foglalom most össze saját értelmezésem szerint.

Amikor elkezdtem beleásni magam a témába, számomra a legmeglepőbb az volt, hogy 1) Magyarországon az is fogadhat örökbe, akinek természetes úton is lehetne gyereke (ez éppen ránk vonatkozik) és 2) Magyarországon homoszexuális vagy leszbikus párok is kaphatnak gyermeket (igaz, hogy csak egyedülállóként jelentkezhetnek és így a sor legvégén kullognak, mert a házaspárokat előnyben részesítik).

Magyarországon a Tegyesz (TEGyiviESZ), vagyis Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, régebbi nevén Gyivi és annak területi kirendeltségei foglalkoznak a gyermekvédelemmel, gyámsággal és az örökbeadásokkal, valamint gyermekotthonokat tartanak fenn és nevelőszülőket képeznek.

Örökbe fogadó és nevelőszülő

Mit jelent az egyik és mit a másik? Miután egyre több családtagunkkal és barátunkkal beszélgettünk a terveinkről, többször tapasztaltuk, hogy a magyarok többsége nincs teljesen tisztában a fenti két fogalom jelentésével és különbségeivel.

Forrás: unsplash.com

A nevelőszülő átmenetileg nevel egy vagy több gyermeket. Az átmenetiség abból fakad, hogy ilyenkor a gyermeket még látogatja a vér szerinti családja, jobb esetben vissza is kerülhet hozzájuk, viszont ez az ideiglenesség eltarthat akár évekig is. Egy családjából kikerült vagy kiemelt gyerek élhet gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél, esetleg mindkettőben egymás után. A nevelőszülőség hivatás, hosszú tanfolyam előzi meg és fizetés jár érte. Ha egy gyermeket örökbe adhatóvá nyilvánítanak, akkor a nevelőszülőnek kötelessége (lenne) elősegíteni a barátkozást a leendő szülőkkel.

Ezzel ellentétben az örökbe fogadó szülő az, aki hivatalosan is a gyermek szülője lesz az örökbefogadás után: az ő neve kerül be a születési anyakönyvi kivonatba, minden szülői joga fennáll a kicsivel kapcsolatban és halála esetén örököl tőle a gyerek. Ritka és indokolt esetben az örökbefogadók visszaadhatják a gyereket a gyámügynek, lemondva róla és ezzel elveszítve szülői jogukat. Hasznos lenne Magyarországon bevezetni, hogy ez ne így legyen és ne lehessen ennyire könnyen lemondani a befogadott gyermekről. Szerintem fent kéne tartani a szülő felelősségét a lemondás után is, hogy érezze tettének súlyát. 

Hogyan lesz egy gyermek örökbe fogadható?

Tény, hogy sok gyerek él a vér szerinti szülei nélkül nevelőszülőnél vagy intézményben, de közülük nem mindenki örökbe fogadható. Örökbe fogadni csak azt a gyermeket lehet, akit már örökbe fogadhatóvá nyilvánítottak.

Nagyobb gyermek esetén: ha valaki a vér szerinti családjában veszélyeztetésnek van kitéve, bántalmazzák, vagy a családja nem tudja biztosítani számára a megfelelő életkörülményeket (akár önhibájukon kívül), akkor őt a gyermekvédelem kiemeli onnan. Intézménybe kerül, ahol a vér szerinti családja látogathatja. De ha ezek a látogatások elhalnak, akkor (a legújabb jogszabály szerint) 3 hónap után örökbe adhatóvá nyilvánítják a kicsit. Viszont ha a családnak sikerül összeszednie magát, akkor a gyermek hazaköltözhet.

Újszülött esetén: ha az anya inkubátorba helyezi a babáját a születése után (ekkor a gyermek semmit nem fog tudni a vér szerinti rokonairól) vagy a kórházban szülés után ott „felejti”, akkor szinte egyből örökbe adhatóvá nyilváníthatják. Mindkét esetben meggondolhatja magát az anya az újszülött 6 hetes koráig.

Titkos és nyílt örökbefogadás

A különbség leginkább abban rejlik, hogy a vér szerinti és a leendő szülők megismerik-e egymást.

Titkos esetén: többnyire nagyobb, már egy ideje intézményben vagy nevelőszülőknél élő gyermekről van szó. Mivel ezekben az esetekben a vér szerinti szülőknek nincsenek meg a szülői jogaik (vagy lemondtak azokról, vagy megfosztották őket tőlük), nem is rendelkezhetnek afelett, hogy kihez kerüljön a gyerekük. Ritkábban újszülötteknél is alkalmazzák. Az örökbefogadók egy aktából tájékozódhatnak a családról, sokszor hiányos információkból. A Tegyesz intézi ezeket az örökbefogadásokat.

Forrás: pexels.com

Nyílt esetén: döntően újszülöttekről beszélünk és civil szervezetek intézik az örökbefogadásokat. Ilyenkor a krízisterhes anya részt vehet a leendő szülők kiválasztásában, találkozhat velük, megismerheti őket – ahogy az örökbefogadók is megismerhetik őt (és családját), fényképet készíthetnek róla, ezzel elősegítve, hogy hitelesen tudjanak majd a felnövő gyermeknek mesélni a vér szerinti családjáról. Ekkor jó esetben egyáltalán nem kerül állami gondozásba a kicsi. A folyamat során a felek személyes adatai is nyilvánosak. Az örökbe fogadás után az örökbefogadók általában évente küldenek információkat és fényképeket a szülőanyának a szervezet közvetítőjén keresztül, így a szülőanya nem veszíti szem elől a gyermekét.

Civil szervezetek

Országunkban több civil szervezet, alapítvány foglalkozik kríziskismamák segítésével, illetve örökbeadások lebonyolításával. Az ő céljuk elsősorban, hogy a várandós nőt támogassák abban, hogy megtarthassa és felnevelhesse a babáját. Esetenként tárgyi adományokkal, illetve tanácsadással gondoskodnak a megfelelő életkörülményekről.

Amikor mindezen segédkezés ellenére sem tudja a szülőanya vállalni a gyermek felnevelését, akkor a szervezet, alapítvány elősegíti a nyílt örökbeadást. A különböző szervezetek különböző módszerek alapján működnek. Más-más kiválasztási folyamaton kell az örökbefogadásra jelentkezőknek átesniük. Viszont minden esetben a Tegyesznél kell határozatot szerezniük ahhoz, hogy aztán jelentkezhessenek ezeknél a szervezeteknél.

Megemlítendő még az a ritkábban előforduló eset, amikor magánúton jut valaki örökbe fogadható újszülötthöz. Ekkor a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők közelről vagy távolról ismerik egymást a folyamat előtt és a szülőanyának megfontolt szándéka nekik adni a babát. Ilyenkor is szükséges a határozat és egy közvetítő (legtöbbször a fenti civilek egyike), akinek szerepe a lelki és szakmai támogatás.

Az alkalmassági eljárásról és a határozat megszerzéséről a sorozat egy következő része fog részletesen beszámolni.

A kiemelt kép forrása: pxhere.com

18180cookie-checkÖrökbefogadás Magyarországon – Gyermek, aki nem hasonlít a családjára 3. rész