A sorozat, mely nemcsak pedagógusoknak, hanem szülőknek vagy akár a téma iránt érdeklődő fiataloknak is szól, folytatódik. A nemi különbségekről és azok pedagógiai vonatkozásairól lesz szó. Mivel ez egy összetett témakör, sorozatunk két része is erről fog szólni. Amit most olvasol, kedves Olvasó, az a felvezetés, mielőtt jobban beleásnánk magunkat a témába. Rábel Sándor írása.

Bevezetés

A nemi különbségek tárgyalásánál egy olyan érzékeny témához érkeztem, amely előtt sok tényt kell leszögezni és árnyaltan megközelíteni ahhoz, hogy a cikk és vele a pedagógiai mondanivaló az olvasó nézeteitől függetlenül hasonló jelentéssel bírjon.

Most, 2021-ben az egyre szabadabb gondolkodásnak és cselekvési szabadságnak köszönhetően a felnövekvő generáció olyan lépcsőfokokat ostromol, melyekre érkezve fesztelenül vállalhatja azt, ha nemi önazonossága vagy szexuális beállítottsága szemben áll biológiai valójával.

Ezekben az esetekben, ha a nemi identitást és a szexuális beállítottság kialakulását az egyén vagy a közösség nem magánügyként kezeli, akkor igen nehéz olyan témákat taglalni, amik általánosságban a sokaságra vonatkoznak. Éppen ezért

kérek minden olvasót, hogy a lányok és a fiúk közti különbségek taglalásánál MOST ne a kivételeket keresse, hanem értse meg, hogy a két nem alapvetően lélektanilag is eltér egymástól,

ezért roppant hasznos a pedagógiai ráhatások és alaptechnikák rendszerezése ebből a szempontból is.

Ez nem azt jelenti, hogy a sokasághoz képesti kivételekre nem figyelünk, és nem is azt, hogy sablonizálunk, hanem azt, hogy a módszerekkel felöleljük a sokaságot, növeljük hatásfokunkat. Sose felejtsük, hogy jelen cikksorozat ( az előző részek elérhetők itt, itt, itt és itt) elsősorban az egyén közösségi működését tárgyalja!

Az elnőiesedett szakma

A fiúk és lányok közösségi nevelésének taglalásánál meg kell említeni azt a sajnálatos tényt, hogy a pedagógus szakma egy elnőiesedett szakma. Ez pontosan akkora probléma, mint amekkora probléma lenne az, ha döntően a férfi tanárok lennének többen, hiszen a gyerekeknek szükségük van mind a tipikusan nőkre és mind a tipikusan férfiakra jellemző pedagógiai ráhatásra, nemi mintákra. A helyes arány 50-50% lenne, mert akárhogy is igyekszem árnyaltan és egyedi esetekben is gondolkodni, a nagy átlagra vonatkozó tapasztalataim azt mondatják velem, hogy rettentő nagy szükség van a főként férfiak által képviselt pedagógiai racionalitás fékező erejére a főként nők által képviselt emocionális, empátia alapú pedagógiai módszerek mellett. Nyilván egy nő is tud racionális, és egy férfi is tud emocionális lenni, sőt, vannak kifejezetten racionális nők és emocionális férfiak, nem beszélve az egyedi esetekről, de az átlaghatás akkor is jelen van, megtölti a légkört, és túlontúl elmozdul az emóció, az empátia irányába.

Lubickol a gyámkodás, de fuldoklik a nyers egyszerűség ahelyett, hogy mindkettő nyugodtan úszna.

A lábfelismerő verseny

Szeretném a fiú és a lány diákok közötti alapvető különbség gyökerét egy példán keresztül bemutatni. Azért nem csapok rögtön a dolgok közepébe, mert az alábbi szituáció egyrészt hitelt fog adni a különbségek leírásának, másrészt megalapozza azokat.

Első osztályfőnökségem alkalmával egy kiránduláson lábfelismerő versenyt rendeztem a gyerekeknek (10. évfolyam). Csak a lábakat lehetett látni combközéptől lefelé. Egyesével minden fiúnak végig kellett vonulni és a lányoknak fel kellett ismerni, hogy melyik lábhoz melyik fiú tartozik. Mikor a fiúk végeztek, jöhettek a lányok, szerepcsere történt. (Természetesen nem volt kötelező a játék, de érdekes, hogy minden diák belement és nagyon jókat nevettünk, roppantul élvezték.)

Mielőtt leírnám a játék kimenetelét, megemlítem, hogy a diákok ekkor már 4 éve ismerték egymást. (6 évfolyamos osztály volt, hetediktől terelgettem őket az érettségiig.)

Nos, kedves férfitársaim (amint azt sejteni lehet), az a nagy helyzet, hogy a lányok rommá verték a fiúkat ebben a játékban. Kivétel nélkül az összes srác lábát felismerték, mégpedig azonnal. A lábak megvillanásának pillanatában, a legkisebb kétely nélkül, röhögve üvöltötték az alany nevét.

A szerepcsere utáni eredmény ehhez képest elég tragikus volt, ugyanis a fiúk a legtöbbször rosszul tippeltek. Sokszor 2 perc sem volt elég ahhoz, hogy egyáltalán mondjanak egy végső, az éppen felvonuló lábhoz tartozó nevet, amely név persze az esetek többségében rossz név volt. Félelmetes röhögések voltak.

A különbség okát egész egyszerűen abban kell keresni, hogy

a lányok/nők átlagban és általánosságban (tehát nem egy-egy részterületre vonatkozóan) jobban meg tudják figyelni a körülöttük lévő embereket, mint a fiúk/férfiak.

(Ezt Barbara Pease és Allan Pease pszichológus házaspár kutatásai is bizonyítják.)

Ez a tény egy remek, továbbgördítésre alkalmas kiindulópont, hiszen ahol szélesebb körű és részletesebb mások megfigyelése, ott sűrűbbek az érzelmi hatások is. Ott sok emberről sok információ éri az agyat, ott a részletek kevésbé sikkadnak el, és pedagógiai szempontból legfőképpen ezeknek a részleteknek a mennyisége, „koordinálása” okozza a legtöbb különbséget a két nem között. Hangsúlyozom, hogy a legtöbbet, nem pedig az összeset.

A megfigyelés alatt nemcsak a vizuális megfigyelést értem, hanem a beszédhangsúlyok megfigyelését, a másik hangulatának érzékelését és minden olyan dolgot, ami az emberek közötti kapcsolatok finomságainak észlelésére irányul. Ebben a lányok (direkt nem írok nőket, mert a cikk a diákokról szól) jobbak!

A több információ ugyan nagyobb lehetőség a komplexebb rálátásra, de sok információt rendszerezni is nehezebb, míg a kevesebb információ kisebb rálátást biztosít, de könnyebben koordinálható és rendszerezhető.

A cikksorozat következő részében megtörtént példákon keresztül fogom leírni, hogy az előbb vázolt jelenség hogyan hat a két nem konfliktuskezelési technikáira, az egymással való bánásmódra, az empátiára, a szorgalomra, a precizitásra, egy elvégzendő feladat megoldási technikájára (esztétikum kontra funkcionalitás), de kitérek majd arra is, hogy a lányok és a fiúk hogyan reagálnak a vészhelyzetekre.

Az imént említett dolgokban ugyanis – tapasztalataim szerint – rengeteg különbség van.

Folytatás a sorozat következő részében.

A kiemelt kép forrása: unsplash.com

19250cookie-checkBevezetés a nemi különbségek részletezésébe – Pedagógiai egyszeregy 5. rész