27 felsőoktatási intézmény – köztük 3 magyar egyetem – hallgatói versengenek június 27. óta Szentendrén, a Szoláris faluban. A tíz csapat egy nemzetközi innovációs házépítő verseny keretein belül alkotta meg mintaházait, melyek energia- és költségtakarékos, napenergiával működtetett, egyéni otthonok célját hivatottak betölteni. Szabó Noémi tudósítása.

A Solar Decathlon versenyt 2002 óta rendezik meg a világ különböző pontjain. A verseny célja a fiatalok kreativitását és innovációs képességét kihasználva olyan mintaházak kitalálása (szponzorokkal és ipari partnerekkel együttműködve), melyek a megújuló energia tudatos használatára sarkallnak. A csapatok nemcsak terveket készítenek, hanem az aktuális döntő helyszínén (idén először Magyarországon) meg is építik a pályaműveket.

Jellemzők az eddigi SDE rendezvényekhez képest:
– Négy feladat közül választhattak a csapatok: hagyományos magyar téglaépületek felújítása, tetőlakás építése, tipikus renovációs projekt a csapat saját régiójából vagy egyéb javaslatok, amik gazdagíthatják az SDE közösséget.
– Négy évszakra kellett tervezniük (hűtés, fűtés).
– Idén először tartósan, nagyjából két hónapig kiállítják a pályaműveket.
– A csapatoknak helyi alapanyagokat kellett használniuk az építéshez.
– Az épületeknek korbarát dizájnnal és a közvetlen környezetükbe való integrálhatósággal kellett elkészülniük, ráadásul piacképes megoldásokkal.

Az alapvető célkitűzések mellett, mint pl. környezeti hatást csökkentő alapanyagok használata és a lakosság oktatása a felelős energiafogyasztásra, az idei kihívás kiemelten támogatja olyan koncepciók létrehozását, melyek a már meglévő épületek felújítási munkái során könnyen alkalmazhatók.

Szentendrei Szoláris falu

Az építési időszak (15 nap) alatt nem, viszont utána több, mint 2 hónapig látogatható a helyszín szakmai és lakossági érdeklődők számára is.

A helyszín könnyen megközelíthető, barátságos tolmácsokkal és jól kialakított infrastruktúrával rendelkezik, illetve a mintaházakban egy-egy csapattag mindig a látogatók rendelkezésére áll és angol vagy magyar nyelven körbevezet mindenkit. Ezen felül mindenhol tájékoztató táblák segítik a projektek előzményeinek megismerését (magyarul, angolul és a csapat nyelvén).

A tíz kiértékelési szempont:
1. Építészet
2. Tervezés és konstrukció
3. Energiahatékonyság
4. Kommunikáció és társadalmi tudatosság
5. Integrálhatóság és hatás
6. Innováció és életképesség
7. Körkörösség és fenntarthatóság
8. Kényelmi feltételek
9. Funkcionalitás
10. Energiamérleg

Az elkészített és bemutatott projektek közül mind a tíz frappáns és előremutató! A teljesség igénye nélkül kiemelve néhány csapat, az ötletes építészeti megoldásaik és azok környezetvédelmi előnyei:

Hungarian NEST+ projekt

A magyar-algír SOMEshine Team pl. kialakított egy természetes szellőzőrendszert, vagyis Venturi-tornyot a használt levegő „kiszippantásához”. Ez a központi átrium akár belső kert kiépítéséhez is hasznosítható. Az építkezéshez természetes anyagokat használtak: a faszerkezetű falakhoz vályog rostlapot és vakolatot alkalmaztak a megfelelő hőszigetelés eléréséért, illetve impregnáló réteggel ellátott vályogvakolattal tették vízhatlanná a fürdőszoba falát.

Szücs Evelin építészhallgató elmondása szerint az ökológiai gondolkodás része a ház körüli eltolható árnyékoló is, mely a gyorsan terjedő és haszontalan irtandó növényből, a gyalogakácból készült, illetve a konyhát eltakaró habosított alumíniumlap is, melyet alumíniumhulladék újrahasznosításával készítenek.

A tetőről a napelempanelek mellől nem maradhat el a zöldtetős megoldás sem.

MOR projekt

A hollandokat képviselő MOR Team TU Delft egyszerre nyújt megoldást két Hollandiában előforduló nehézségre: a betiltásra ítélt, elavult, C vagy rosszabb energiatanúsítvánnyal rendelkező irodaházak és a súlyos lakásválság problémájára. A toronyházakat fenntartható lakásokká alakítva mindkét gond orvosolható, ráadásul olcsó is az egyszerű és környezetbarát technológia miatt.

A szennyvíztisztítást ún. helofita szűrővel oldják meg: az első tartályban elkülönítik a szilárd anyagokat és a lebegő zsiradékot, a másodikban baktériumok és növények végeznek biológiai tisztítást, a harmadikban pedig tárolják a kezelt vizet, ami ugyan nem ivóvíz, de kiválóan alkalmas WC öblítéshez és öntözéshez. A PCM Zöld Fal nem csak esztétikus, de a kívülről a házba juttatott levegőt hatékonyan tisztítja és hűti, amit aztán a lakás többi részében fel lehet használni.

A Delfti Műszaki Egyetem hallgatója, Deirdre van Gameren elmagyarázta a homlokzat felépítését: az egyszerű összeszerelhetőségért egységesített, moduláris színezett napelem lapokat helyeztek a falra, hiszen egy toronyház esetében ez a felület van kitéve leginkább a napsütésnek, illetve beépített napkémény-hőkollektor kombinációja szolgál hővisszanyerésre háztartási melegvíz termeléséhez.

TO projekt

Spanyolország egyik csapata, a TO Team a fenntarthatósággal nem a kényelmet vegyítette, inkább a felhasználók fogyasztási szokásaira akarta felhívni a figyelmet. Ennek érdekében a csoport egy olyan közösségi teret hozott létre, ahol az ember közvetlen kapcsolatba kerül a lakhatás minden dimenziójával. Például ahhoz, hogy meg tudjuk mosni a kezünket, a lábunkkal kell pumpálnunk a vizet, a lakás fény- és hóviszonyainak beállításához pedig egy sor „szűrőt” (függönyöket, árnyékolókat) kell kezelnünk. Egy japán dizájner ötlete alapján kialakítottak egy olyan kamrát, ahol hűtés nélkül, a növények tulajdonságait kihasználva tarthatók frissen a zöldségek-gyümölcsök.

Az ötletek felhasználása

A rendezők az épületekből látogatóközpontot hoznak létre, mellyel hosszú távon népszerűsíthetik az innovatív ötleteket, amik ezentúl a világ bármely pontján visszaköszönhetnek. A bemutatott koncepciókkal bátorítják az építőipart olyan alapanyagok és rendszerek használatára, amellyel az épület teljes élettartama során csökkenthető annak környezeti hatása, illetve felhívják a figyelmet a beavatkozás helyes sorrendjére: először az épületek energiafelhasználását kell csökkenteni és a hatékonyságukat növelni, és csak utána integrálni a szolár és egyéb megújuló technológiákat.

Szerzőnk korábbi írásait itt, itt és itt olvashatod.

Forrás: itt és itt.

A szövegbuborékok forrása: itt.

A cikk eredetileg a ZIP magazin 2019/4. számában jelent meg.

11450cookie-checkÍgy fejlődik a fenntartható építészet európai fiatalok által – SDE2019