Hogyan lesz egy versenysportolóból rekreációszervező egészségfejlesztő, majd aerobikedző? Azt gondolnánk, egyenes úton. De a versenyzéssel járó életmód veszélyei, a másokért tenni akarás és az emberekért való rajongás is elősegítheti, hogy valaki ne az élethosszig tartó versenyzést, hanem a közösségépítő csoportos órákat válassza – méghozzá edzőként. Ez történt cikkünk írójával is, aki most elmeséli nekünk, miért ezt a hivatást választotta. Szántó Ildikó írása.

Életút a kezdetektől

„Magyarországon először – a felnőtt fitnesz versenyeket a kezdetektől támogató – California Fitnessnek jutott eszébe, hogy gyerekeknek is rendezzenek fitneszversenyeket, két célból: az első, hogy a helyes életmódra, egészséges táplálkozásra és a rendszeres mozgásra nevelje a fiatalokat. A második cél az utánpótlás biztosítása volt a felnőtt versenyekre.”

Számos pozitív és negatív tapasztalattal gazdagodtam a versenysport terén is életem során, hiszen 20 éven át versenyszerűen fitneszeztem és táncoltam. Imádtam a közös edzéseket, a mai napig szeretem és tisztelem a hajdani edzőmet. Nagyon szívesen vettem részt fellépéseken és versenyeken. A gyönyörű ruhákért, fantasztikus koreográfiákért, zenékért most is odavagyok. A sport hatalmas akaraterőt, kitartást és magabiztos megjelenést nevelt belém. Szüleim elmondása szerint óvodás koromban nem szerettem társaságban lenni, és nem voltam hajlandó csoporttársaim elé kiállni, hogy bármilyen feladatot végrehajtsak. A fitnesznek köszönhetően (amelyet 6 és fél éves koromban kezdtem el) azonban a személyiségem gyökeresen megváltozott, nagyon szeretek emberek közt lenni, imádok előadni, szerepelni, valamint könnyedén teremtek kapcsolatokat.

„6-10 éves korig egy fordulóból; a táncos show jellegű szabad gyakorlat bemutatásából áll, mely arányosan ötvözi a torna, aerobik és ritmikus sportgimnasztika elemeit. Itt elsősorban a sportos, egészséges életmódot élő vidám gyermekek bemutatása a cél.”

Azonban a versenysportnak sajnos vannak hátulütői is, főként a szubjektív művészi sportágakban, de mindenhol máshol is megjelennek ezek a problémák. Hatalmas pszichológiai teher például a gyermekek számára az igazságtalan elbírálás, amelyben számtalanszor volt részem. De ez nem vette el a kedvemet a versenyzéstől, mert annyira megszerettem ezt a sportágat. Ami bennem mély nyomot hagyott, az a versenyek előtti szigorú diéta, amelyet a fiatal lányok már tizenévesen elkezdenek, és amely könnyedén káros lehet a szervezet és a psziché számára is. Szeretném ezt az állítást a saját példámmal alátámasztani.

Forrás: flickr.com

Következmények

„11-14 éves korig két fordulóból tevődik össze a Fit-Kid verseny, ahol a versenyzők a szabad gyakorlat mellett, szép járásukat és beszédképességüket is megcsillogtaják a közönség előtt.”

16 évesen kellett először diétáznom verseny előtt, szigorúan, másfél hónapig. Előtte szinte semmi felesleg nem volt rajtam, de a speciális étrend által még jobban lefogytam. Hozzáteszem, hogy amikor a versenyt követően visszatértem a normál étrendre, az étvágyam is nagymértékben megnövekedett a minőségi éhezés következtében, és végül a dupláját híztam vissza. Ez pedig így ment minden verseny előtt és után. A hormonrendszerem összezavarodott, töredeztek a körmeim, hullott a hajam, narancsbőrös lettem, emellett áldozatul estem az úgynevezett jojó-effektusnak is. A versenyidőszakon kívül nem tudtam mértéket tartani, addig ettem, amíg volt előttem étel, hiszen az agyam mindig azt gondolta, hogy most kell enni, mert lehet, hogy máskor nem lesz rá lehetőség. Ez a probléma szerencsére mára alábbhagyott, de a hízásra való hajlamom megmaradt.

„A junior korcsoportban 15-17 éves korig, már a felnőtt versenyek mintájára mindhárom fordulóban megmérettetnek a résztvevők, itt a sport által fejlesztett izomzat kidolgozottságát is vizsgálják a bírók.”

Ezért is vagyok rettenetesen diétaellenes. Mindenkinek azt javaslom, hogy ne vonjon meg magától dolgokat, hanem sajátítsa el a mértéktartás képességét. Mert ha valami hiányzik a szervezetnek, ahhoz előbb-utóbb hozzá akar jutni, egyre nagyobb mértékben. Ráadásul, ahogy korábban említettem, lelki egyensúly nélkül testi egészség sincs, amelybe szerintem nem fér bele, hogy sanyargatjuk magunkat. Ha valaki diétázni szeretne, olyan módot válasszon, amelyet szenvedés nélkül egy életen át tud tartani. Természetesen kivételt képeznek az egészségügyi problémákkal küzdők, akiknek valóban szükséges betartaniuk egy-egy speciális étrendet.

Jelen

Ezek a tények eredményezték, hogy végül az egészség megőrzése és fejlesztése szempontjából előnyösebb szabadidősport felé húzott a szívem. Az ebben rejlő többrétű boldogságot szeretném átadni minden jelenlegi és leendő vendégemnek.

A mottóm:

Élj meg szívből minden pillanatot, és tedd teljessé az életed a mozgás örömével! Hiszen a mozgás önmagában örömforrás, nem csupán egy külső célhoz vezető út.

Az eredeti cikk megjelent itt.

A szövegbuborékok adatainak forrása itt.

A kiemelt kép forrása: flickr.com

4070cookie-checkA sport mint hivatás