arról, mit tehetünk otthon a környezet védelme érdekében

Ha van bennünk tenni akarás, vágy arra, hogy hozzájáruljunk a körülöttünk lévő természet és épített környezet védelméhez, akkor kicsiben kell kezdenünk! Ahogy mondani szokás, mindenki a maga portája előtt seperjen, vagyis ne a kormányt/sorsot/rossz szomszédot/időhiányt okoljuk azért, mert nem cselekszünk. Nem érdemes azon rágódni, hogy „Úgysem ér semmit, ha csak én csinálom” vagy „Már évtizedekkel ezelőtt el kellett volna kezdeni”. Azok a társadalmak, akik jelenleg jobban állnak ezzel, mint a mi kis országunk, ugyanott kezdték, ahol mi (csak kicsit korábban).

A lényeg, hogy nem vagyunk tehetetlenek! Minden ember, minden egyes (akár icipici) háztartásban, pénzbefektetés nélkül tehet valamit! Ami, bár csepp a tengerben, mégis számít!

Összeállítottam egy listát (a teljesség igénye nélkül), egyfajta cselekvési tervet, melyhez minimális energiabefektetés szükséges, bármikor elkezdhető és bárki által kivitelezhető. Szabó Noémi írása.

  • Gyűjtsük szelektíven a hulladékot! (erről bővebben itt olvashattok)

Kezdjük az egyik legfontosabb és legkönnyebben megvalósítható dologgal. Nagyjából háromféle kifogást szoktak hangoztatni azok, akik nem szelektálnak:

  • „náluk, a kis faluban nincs szelektív gyűjtés, nem viszi el senki a hulladékot”

Könnyű nekem, aki a fővárosban lakom, hisz itt már évek óta jól kiépített az infrastruktúra, minden lakóépülethez (legyen akár panel, akár kertes ház) van kék és sárga kuka (az FKF leírása és szemléltető videója itt). Létrehoztak bizonyos távolságokon belül gyűjtőszigeteket is, ahová a színes és fehér üveget elvihetjük. Viszont vidéken is egyre jobban működik a rendszer. Egyes falvakban zsákokban gyűjtik az emberek a szelektív hulladékot. Tehát ez már csak annak lehet ellenérv, aki az ország legeldugottabb pontján él, ahonnan kilométereket kéne utaznia egy hulladékudvarig.

  • „túl kicsi a konyhám, nem fér el benne több szemetes”

Nos, nekem is kicsi a konyhám (1,5×3 méteres), de egy-egy szatyorral is jól működik a gyűjtés. Sőt, ez a szatyor újrahasználatát is jelenti, tehát két legyet üthetünk egy csapásra :) Az üvegeket pedig nem is kell semmiben tárolni, azt csak a csap alatti szekrényben összegyűjtöm.

  • „láttam, hogy a kukásautóban összeöntik a szétválogatott szemetet, így nincs is értelme külön gyűjteni”

Ezt kb 10 évvel ezelőtt láthatta, amikor még nem volt olyan hatékony a rendszer, mint 2019-ben vagy egy több rekeszes autóhoz volt szerencséje, aminek belső kialakítása a különböző frakciók tárolására van kifejlesztve. Semmilyen más esetben nem beszélhetünk összeöntésről, tehát már ez sem lehet kifogás!

Amint ezeken mindenki túltette magát, kezdődhet is az otthoni szelektálás kiépítése, elő azzal a 2-3 szatyorral, ami elfér a kommunális kukánk mellett, és válogatásra fel! Itt hozzátenném, hogy a papír közé a pizzás doboz csak akkor mehet, ha nincs már benne étel és nem túlságosan zsíros, a használt zsebkendő nem mehet a papír szelektívbe, illetve a popsitörlő sem a wc-be!

Ehhez kapcsolódik a használt sütőolaj különgyűjtése, amit készséggel átvesznek hulladékudvarokon és bizonyos MOL kutakon és a Biofilter Környezetvédelmi Zrt. gyűjtőpontjain (gyűjtőpont kereső itt), náluk egyébként a cégek megrendelhetik az elszállítást is (itt). Vagy szerencsés esetben, például a mi lépcsőházunkban, van erre specializált hordó.

Ha pedig fáradt olajad és olajos kannád van, például az éves motorolajcsere után, szintén benzinkúton adhatod le (infók erről itt), avagy veszélyeshulladék-lerakóra viheted, ahol lakossági mennyiséget térítésmentesen átvesznek.

Forrás: maxpixel.net

Ide tartozik az elektronikai hulladékok leadása. Ezek veszélyes hulladéknak minősülnek, ezért nagyon fontos, hogy ne egy illegális lerakóhelyen, az út szélén kössenek ki. Amellett, hogy hulladékgyűjtő udvarokba viheted, szerintem egyszerűbb, ha visszaviszed az áruházba (akár abba, amelyikben vetted, akár egy másikba). Ez kényelmes, mert adott esetben közelebb van hozzád az üzlet, mintha egy hulladékudvart keresnél és költséghatékonyabb is, ugyanis KORMÁNYRENDELET írja elő, hogy az értékesítőnek nemcsak visszavennie kötelező, de még árengedményt is kapsz cserébe! (Erről bővebben a Praktiker és a MediaMarkt honlapján olvashatsz itt és itt). A használt elemeket pedig már szinte bárhol kidobhatod a megfelelő helyre, hiszen elemgyűjtő edények/dobozok az utolsó kisboltban vagy irodában is vannak már.

Végül itt van a már nem használt ruhák gyűjtése/továbbadása. A leghasznosabb az újrahasználat lenne, mint minden másnál is. Egy kis zsebpénzre is szert tehetsz, ha gardróbürítés címén eladod baráti áron az ismerősöknek az általad már több éve fel sem vett (de „majd még lefogyok és jó lesz rám újra”), csak a helyet foglaló darabokat. Ha ezzel nem akarsz bíbelődni, bedobhatod egy használtruha-konténerbe, ahonnan a Vöröskereszthez kerül. De ha ebben nem bízol, akár közvetlenül a szervezethez is eljuttathatod. Egyes áruházak újrahasználnak és/vagy újrahasznosítanak: a H&M nemcsak átveszi a ruháidat, de megjutalmaz egy vásárlási utalvánnyal is (itt olvashatsz erről).

Forrás: Horta Gergely
  • Spóroljunk a vízzel/fűtéssel/villannyal!

Most egy nagyon egyszerű és ésszerű dolgot fogok mondani: fogmosás, hajmosás és mosogatás közben nem kell folyamatosan folynia a víznek!

Ez sok embernek még mindig nem egyértelmű, sajnos. Pedig semmi mást nem kell tenned, minthogy elzárod a csapot, amikor éppen nem használod semmire a vizet, ami belőle kifolyik. Ha pedig kádba vizet engedős fürdés helyett zuhanyzol, még többet spórolsz (még a pénztárcád is jól jár). Ezen felül persze spórolhatsz nyáron a klímával (ha van) és télen a fűtéssel, ha nem 26 fokra állítod a termosztátot. Engem kifejezetten idegesít, amikor egy lakás minden helyiségében fel van kapcsolva a villany, függetlenül attól, hogy tartózkodik-e ott valaki vagy sem. Kérlek, kapcsold le magad után a világítást, ha kijössz egy helyiségből!

Forrás: Horta Gergely
  • Ne égessünk műanyagot!

Már gyerekkoromban is azt tanította az anyukám, hogy a tűzre nem dobunk rá műanyagot (és egyéb veszélyes hulladékot). Ezt persze egyszerű kifejezésekkel magyarázta meg gyermeki énemnek: elmondta, hogy ha fekete a füstje valaminek, az nem jó (ezúton is köszönöm, anya!). Aki fával fűt (tehát az ipar és a közlekedés után a legnagyobb szállópor-kibocsátó), az tényleg csak fával fűtsön (de ne lakkozott bútorlappal!) és ne a háztartásban felgyűlt szeméttel, gumival vagy ruhával. Nemcsak a légszennyezés miatt, hanem a rákkeltő hatása (és egyéb légzőszervi megbetegedések előidézése) miatt, illetve azért, mert a kályhának/kéménynek sem tesz jót. De ha nem fával fűtesz, akkor is vonatkozik rád: gondolj a bográcsozásra, nyársalásra!

  • Ne dobjuk a kommunális hulladék közé a lejárt gyógyszert!

A lejárt szavatosságú vagy fel nem használt gyógyszernek nem szabad a szemetesben végeznie, mert a szemetesből illetéktelen kezekbe kerülhet, akár mérgezést is okozhat, ha olyan ember szedi be, akinek nem arra lenne szüksége. Ennek megelőzése érdekében vigyük vissza bármely gyógyszertárba a megmaradt készítményeket!

Itt sem lehet kifogásunk, mert az ország összes patikájában visszaveszik.

  • Használjunk újra!

Mint láthatjuk az eddig felsorolt teendőkből, sok munka van a keletkezett hulladék megfelelő kezelésével. Ezért érdemes megelőzni a hulladék keletkezését! Lássuk be, világunk még igen messze áll attól, hogy ne hozzunk létre csomagolást, ne termeljünk ételmaradékot, ne keletkezzen sitt egy-egy építkezés közben, stb. Ha már van, legalább használjuk ki! Egy műanyag szatyorba addig pakolhatunk, amíg el nem szakad. Egy üdítős flakont többször utántölthetünk. Egy tojásos dobozt több mindenre is használhatunk, lehetünk kreatívak vagy elvihetjük a piacra a nénihez/bácsihoz, aki tojást árul. A felsorolás bővíthető, csak a képzeletünk szabhat határt neki (az interneten számtalan tanács olvasható még, például itt). A cikkhez folytatott kutatás során bukkantam rá az FKF gyerekeknek szóló feladatgyűjteményére, aranyosan vezeti rá a következő nemzedéket a tudatosságra, megtekinthető itt.

  • Ne használjunk:
  1. műanyag szívószálat (készítenek már más anyagból is, példa itt),
  2. gyorséttermi műanyag pohártetőt,
  3. eldobható borotvát és palackos borotvahabot (helyette hagyományos fém borotvát és borotvaszappant),
  4. külön műanyag zacskót minden egyes zöldséghez a boltban és
  5. műanyag PET palackot! Amit lehet, inkább papírdobozban vegyünk meg vagy a műanyagot használjuk újra a lehető legtöbbször!

Itt látható egy felkavaró videó arról, ha a szívószál a tengerbe jut.

  • Vásároljunk termékcímkék alapján, használjunk energiatakarékos izzót és újrahasznosított papír/wc papírt!

Ezt a hármat kicsit félve írom ide, hiszen eddig ez a lista ingyenes megoldásokat tartalmazott.

Ezekhez viszont már pénzbefektetés szükséges, hiszen hiába tudjuk, hogy hosszú távon megtérül az energiatakarékos izzó és jobb, ha újrahasznosított anyagból készült terméket veszünk, mégsem mindenki engedheti meg magának. Illetve a termékcímkék (gondolok itt többek között a „magyar termék” feliratra) figyelembe vételével (az erről szóló cikk itt olvasható) megvehetjük a hazai és/vagy A+ energiaosztályba tartozó portékát, de minden bizonnyal drágábban.

Végül megnézhettek egy kisfilmet: Hulladékból Termék oktatófilm 2012. Ez bizonyítja, hogy jól tettétek, ha megtettétek mindazt, amit az előzőekben felsoroltam.

Forrás: itt

A kiemelt kép forrása: flickr.com

3610cookie-checkEgy lista